Módszertan

A köznyelvben államinak szokás mondani mindazt, amit az állami vezetők közvetve, vagy közvetlenül kontrollálni képesek. Nyilván ide tartozik maga a parlament, az összes minisztérium és állami hatóság (pl. a kincstár, vagy a bankfelügyelet, de állami iskolákról beszéltünk akkor is, amikor (2013 előtt) azokat még az önkormányzatok működtették, és államinak tekintjük az állami vállalatokat, vagy a Nemzeti Bankot. Ezt a tág körét az intézményeknek szakszóval nem állami szektornak, hanem közszektornak szokás nevezni. A közszektoron belül van az ún. kormányzati szektor, amely a közszektorból nem tartalmazza sem a Nemzeti Bankot, sem azokat az állami vállalatokat, amelyek piaci alapon működnek (nem pedig folyamatos állami támogatásból, mint pl. a MÁV személyszállító része). A hírekből jól ismert maastrichti hiánymutató erre a kormányzati szektor nevű intézménykörre vonatkozik. A kormányzati szektornál szűkebb kategória az államháztartás, amely nem tartalmaz semmilyen állami vállalatot, csak az Államot (ami egy viszonylag elvont fogalom, de jogi értelemben ő szedi az adókat és ő fizeti a családi pótlékot) és az összes központi költségvetési szervet (ezeket nevezzük együtt központi alrendszernek), és az önkormányzatokat az önkormányzati költségvetési szervekkel együtt (ezeket együtt nevezzük önkormányzati alrendszernek).

Költségvezés magyarázó ábra

Amikor 2013-ban létrejött a KLIK és átvette az iskolákat (először csak a tanárokat, majd 2017-től az épületek működtetését is), akkor az történt, hogy az iskolák, mint intézmények eltűntek az önkormányzati költségvetési szervek közül és beolvadtak a központi költségvetési szervként működő KLIK-be. Aztán később a KLIK szétvált Klebelsberg Központra és 59 különálló tankerületre (várjuk a folytatást). Az iskoláknak ezt az „államosítását” jeleníti meg az „1” számmal jelzett nyíl.

A „2” számmal jelzett nyíl azt jeleníti meg, amikor 2017 végén az EU statisztikai hivatala, az Eurostat besorolta az Eximbankot a kormányzati szektorba. Ennek az lett a hatása, hogy az „államadósság”, ami pontosabban a kormányzati szektor adóssága a GDP közel 2 százalékával emelkedett, mivel az adat most már az Eximbank adósságait is tartalmazza. A megjelenítésben a központi alrendszer költségvetését mutatjuk be. Bevételként megjelennek azok a tételek, amiket a központi alrendszer elvon a lakosságtól, kiadásként pedig megnézhetjük, hogy mire mennyi megy el. A kiadási oldal az egyes kiadások céljai szerint 16 főfunkcióra oszlik. (A hazai funkcionális besorolás nem teljesen egyezik meg a nemzetközi standardekkel, ezért nem ajánlott közvetlen összehasonlításra.) Némely főfunkció alatt egy következő részletességi szintként alfunkciók találhatóak. Végül legalsó szinten jelennek meg az intézmények, előirányzatok. Besorolásnál az intézmények kerülnek funkciókba. A több funkcióra is költő intézmények kiadásai nincsenek felosztva a megfelelő funkciók között, hanem a jellemző funkciójuknak megfelelően sorolják be őket (lásd SOTE oktatást és egészségügyet is ellát).

A megjelenített adatok forrása a költségvetési törvény és a zárszámadás 1. melléklete, valamint a Magyar Államkincstár funkcionális besorolásai.

A kiadások csoportosításáról

A kormányzati kiadások különböző szempontok szerint csoportosíthatóak. Nézhetjük, hogy ki költötte el (intézményi csoportosítás), mire költötte el (közgazdasági csoportosítás), milyen cél érdekében költötte el (funkcionális csoportosítás).

Hétköznapi példát használva a focival is megérthető ez. Egy labdarúgó egyszerre tagja a klubcsapatának és válogatottjának is. Ha például az egyes klubok játékosaira vagyunk kíváncsiak, akkor a Real Madrid, Barcelona, stb. szerint csoportosítjuk őket, válogatottak esetén pedig nemzetek szerint. De mindkét esetben ugyanazokat a játékosokat csoportosítjuk. Amikor egy világválogatottat állítunk össze, akkor nem az érdekel, hogy ki melyik klubban, vagy válogatottban játszik, hanem hogy ki a legjobb kapus, hátvéd, vagy csatár.

Egyszerű példa a tanárok bére. Ezt a KLIK költi el, tehát adminisztratív szempontból ide kerül. Bérfizetés, esetleg a könyvelésben használt személyi jellegű kiadás merült fel, ez a közgazdasági tartalma. A kiadás célja oktatás volt, tehát ez a funkciója.

Funkcionalis

A kormányzati kiadások funkciók szerinti osztályozását sokféle csoportosítás szerint elvégezhetjük, de ajánlott a nemzetközi szabványnak tekintett COFOG (Classification of the Functions of Government) szerint. A hazai gyakorlatban alkalmazott csoportosítás sajnos a világon egyedülálló „hungarikum”, mivel a nemzetközileg elfogadott csoportosítás egy korábbi, 1990-es évek végi munkaváltozatát használja, amihez képest változott a nemzetközi szinten elfogadott végleges, csak a magyar rendszert ezt már nem követte. A csoportosításánál a legjobb módszer, ha minden egyes kiadási tételről egyenként döntjük el, melyik csoportba tartozik. A hazai gyakorlat ezt leegyszerűsítve kezeli, mert nem kiadási tételeket, hanem intézményeket sorol be, mégpedig a legjellemzőbb funkciójuk alapján.

Jó példa erre a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (röviden SOTE). A SOTE egyetemként oktatási tevékenységet végez, míg kórházként egészségügyi, gyógyító tevékenységet. A felmerülő kiadásokat egyesével vizsgálva eldönthető, hogy melyik kellett az oktatáshoz és melyik a gyógyításhoz. Amikor pedig a hallgatók műtöttek, akkor a megfelelő arányban feloszthatóak a kiadások oktatás és egészségügy között. Ha viszont az egész intézményt soroljuk be, akkor az összes kiadását oktatásba vagy egészségügybe tesszük, nincs megosztás. A hazai gyakorlat az oktatásban jeleníti meg a SOTE-t.

A funkcionális besorolás a Magyar Államkincstár által közzétett, hivatalos adatokat alapszik. A vizualizációt böngészve könnyen előfordulhat, hogy egy tételt valaki máshova sorolna be. Szerintünk is van jó néhány vitatható tétel, de ahelyett, hogy saját elképzelésünket követtük volna, csak annyiban módosítottuk, a kincstár eredeti (helyenként sajnos évente változó) besorolását, hogy minden tételt az utolsó ismert funkciójába raktunk. (Megelőzendő, hogy ugyanaz a tétel a különböző években különböző funkciókban bukkanjon fel.)

Intézményi

Az intézményi (másképpen adminisztratív) csoportosítás esetén a költségvetés fejezeti felosztása szerint kategorizáljuk az intézményeket. A központi költségvetés fejezetekre van osztva, amelyek az egyedi intézmények feletti, nagyobb szervezési egységet képeznek. A fejezetek sok esetben egy minisztériummal és a hozzá tartozó intézményekkel, előirányzatokkal egyenlők, de külön fejezete van például az Országgyűlésnek, a bíróságoknak, az Állami Számvevőszéknek, az ún. központi kezelésű előirányzatoknak, mint az adók, családtámogatások, stb.. Sőt, a Nyugdíjbiztosítási Alap is „csak” egy fejezet, nem különálló alap.

A költségvetési törvény és zárszámadás 1. melléklete fejezetek szerint csoportosítva mutatja be a kiadásokat. Ezen a besoroláson nem változtattunk. Ez az évek közötti összehasonlításban pontatlanságot eredményezhet, mert előfordult, hogy egy intézmény egyik minisztériumtól másikhoz került. A jelenlegi megoldásban viszont minden évben pontosan látható, hogy melyik minisztérium az adott évben melyik intézményekért és mekkora összegért felelt.

A bevételi kategóriákról

A bevételek nem sorolhatók COFOG-funkciókba, mert azok a funkciók a kiadásokra értelmezhetőek. Ezért 5 bevételi főkategóriát képeztünk a bevételek tartalma szerint. Az adóknál és járulékoknál a KSH által közzétett nemzeti adólista gazdasági funkciók szerinti csoportjait vettük alapul. A nemzeti adólista valamennyi adót, járulékot és elvonást nyilvántart. A csoportosításon egyetlen változtatásunk, hogy az alkalmazásban nem állók munkát terhelő adóit (ami a munkanélküliek által fizetendő havi fix egészségügyi járulék) a munkavállalók adóiba vontuk be, mert egyetlen előirányzatot tartalmazott csak.

A vagyonhoz kapcsolódó bevételeknél magunk alkottunk csoportokat, a kamatbevételeket nem bontottuk fel. Az EU-s és az intézményeknél jelentkező bevételeknél az intézmény kiadási funkcióját vettük át bevételi alkategóriának.

Költségvetések és zárszámadások

Egy-egy bevételeinek és kiadásainak tervezett értékét tartalmazza a költségvetési törvény, amelyet a parlament (törvényhozó hatalom) szavaz meg és elvileg a kormány (végrehajtó hatalom) köteles végrehajtani. Miután az év eltelt, a kormány kisebb-nagyobb eltérésekkel végrehajtotta tervet, készül egy beszámoló, amelyben a kormány bemutatja a parlamentnek a tényadatokat. Ezt a parlament által törvény formájában elfogadott beszámolót nevezik zárszámadási törvénynek. Költségvetési törvények értelemszerűen mindig léteznek a folyó évre és esetleg a következő évre is, a zárszámadási törvények viszont csak a vonatkozási év utáni év vége felé jelennek meg. Adatbázisunk jelenleg tartalmazza a 2010-2018 évek elfogadott költségvetéseit és a 2010-2016 évek elfogadott zárszámadásait. Minden egyes év, funkció vagy intézmény esetében el kell tehát dönteni, hogy a költségvetési (terv), vagy a zárszámadási (tény) adatot kívánjuk-e megjeleníteni.

Kiemelt & Aktuális

A Választás költségei (2018)

16 Mrd

Bíróságok és börtönök (2018)

273 Mrd

Összehasonlítások

Sajtószemle

[G7] Az uniós támogatások főbb programjai (2014-2020)

Megítélt támogatások

8182 Mrd

[G7] Az infrastruktúraépítés 10 legnagyobb nyertese (2007-2017)

A cégek becsült bevétele a 2007 és 2017 közötti közbeszerzéseken

2766 Mrd