Magyarország költségvetése kiadás

A hol a pénzünk oldalt a g7 2020-ban hozta létre, hogy átláthatóvá tegye a költségvetés sorait. A kiterjedt projekt egy részét élesztettük most újra. Arról, hogy mit tartalmaznak az adatok a lenti leírásból tájékozódhatsz.

Adatok

A köznyelvben államinak szokás mondani mindazt, amit az állami vezetők közvetve vagy közvetlenül kontrollálni képesek. Nyilván ide tartozik maga a parlament, az összes minisztérium és állami hatóság a kincstártól a bankfelügyeletig, de állami iskolákról beszéltünk akkor is, amikor 2013 előtt még az önkormányzatok működtették azokat. Államinak tekintjük az állami vállalatokat is. Az intézmények ilyen tág körét szakszóval nem állami szektornak, hanem közszektornak szokás nevezni.

A közszektoron belül egy szűkebb kategória a kormányzati szektor, ami a közszektorból nem tartalmazza sem a Magyar Nemzeti Bankot, sem azokat az állami vállalatokat, melyek piaci alapon működnek, mint például az MVM vagy a BKV. A kormányzati szektornál szűkebb kategória az államháztartás, ami két részből áll: az önkormányzati alrendszerből (ezek az önkormányzatok és az önkormányzati költségvetési szervek) és a központi alrendszerből. A holapenzunk.hu az utóbbit, a központi alrendszer költségvetését mutatja be.

A köznyelvben ez az, amit költségvetésnek nevezünk. A központi alrendszer nem tartalmaz semmilyen állami vállalatot, csak az államot, ami egy viszonylag elvont fogalom, de jogi értelemben ő szedi az adókat és ő fizeti a családi pótlékot és az összes központi költségvetési szervet, ilyenek a minisztériumok, a bíróságok, a rendőrség, a központi kórházak, az egyetemek, a meteorológiai szolgálat és a többi. Bevételként megjelennek azok a tételek, amiket a központi alrendszer elvon a lakosságtól, kiadásként pedig megnézhetjük, hogy mire mennyi megy el. A megjelenített adatok forrása a költségvetési törvény és a zárszámadás 1. melléklete, valamint a Magyar Államkincstár funkcionális besorolásai.

A kiadási oldal

A kormányzati kiadások különböző szempontok szerint csoportosíthatóak. Megnézhetjük, hogy ki költötte el a pénzt (ez az intézményi csoportosítás), mire költötte el (közgazdasági csoportosítás), milyen cél érdekében költötte el (funkcionális csoportosítás).

Hétköznapi példát használva a focival is megérthető ez. Egy labdarúgó egyszerre tagja a klubcsapatának és válogatottjának is. Ha például az egyes klubok játékosaira vagyunk kíváncsiak, akkor nézhetjük a Real Madrid vagy Barcelona játékosait, akik viszont jellemzően válogatottakban is játszanak. De mindkét esetben ugyanazokat a játékosokat csoportosítjuk.

Egyszerű példa a tanárok bére. Ezt a KLIK költi el, tehát adminisztratív szempontból ide kerül. Bérfizetés, esetleg a könyvelésben használt személyi jellegű kiadás merült fel, ez a közgazdasági tartalma. A kiadás célja oktatás volt, tehát ez a funkciója. (Bővebb tájékoztatást a holapenzunk.hu módszertani útmutatójában olvashatsz, itt.)

A funkcionális besorolás a Magyar Államkincstár által közzétett, hivatalos adatokon alapul. A vizualizációt böngészve könnyen előfordulhat, hogy egy tételt valaki máshova sorolna be. Szerintünk is van jó néhány vitatható tétel, de ahelyett, hogy saját elképzelésünket követtük volna, csak annyiban módosítottuk a kincstár eredeti (helyenként sajnos évente változó) besorolását, hogy minden tételt az utolsó ismert funkciójába raktunk. (Ezzel azt akartuk megelőzni, hogy ugyanaz a tétel a különböző években különböző funkciókban bukkanjon fel.)

Intézményi (másképpen adminisztratív) csoportosítás esetén a költségvetés fejezeti felosztása szerint kategorizáljuk az intézményeket. A központi költségvetés fejezetekre van osztva, amelyek az egyedi intézmények feletti, nagyobb szervezési egységet képeznek. A fejezetek sok esetben egy minisztériummal és a hozzá tartozó intézményekkel, előirányzatokkal egyenlők, de külön fejezete van például az Országgyűlésnek, a bíróságoknak, az Állami Számvevőszéknek, az úgynevezett központi kezelésű előirányzatoknak, mint az adók, családtámogatások és hasonlók. Sőt, a Nyugdíjbiztosítási Alap is csak egy fejezet, nem különálló alap.

A költségvetési törvény és zárszámadás 1. melléklete fejezetek szerint csoportosítva mutatja be a kiadásokat. Ezen a besoroláson nem változtattunk. Ez az évek közötti összehasonlításban pontatlanságot eredményezhet, mert előfordult, hogy egy intézmény egyik minisztériumtól másikhoz került. A jelenlegi megoldásban viszont minden évben pontosan látható, hogy melyik minisztérium az adott évben melyik intézményekért és mekkora összegért felelt.